A magyar pumi eredete

Mindenki ismeri a magyar pásztorkutyák nagykövetét, a pulit. Tudjuk, hogy őseink hozták magukkal a nyájakkal, csordákkal, mikor átkeltek a Kárpátokon és megtelepedtek a medencében. A pumi története egészen a tizenhetedik századig megegyezik a puliéval. Ekkor a nyugatról hozzánk is beszivárgó terrierfélék, melyek főként a merinói juhnyájakat kísérve vándoroltak hazánkba, keveredtek a magyarok pásztorkutyáival, és a puli + terrier kombó alakította ki a pumi fajtát. Hosszú idő telt el azonban, mire önálló fajtaként elismerték és külön nevet kapott volna, először csak 1915-ben nevezték így. Pár évre rá jegyezték be a fajtát, a jelleg pedig azóta nem sokat változott. A keresztezés során elvesztette a puli jellegzetes zsinóros szőrzetét, az övét inkább a bojtos jelzővel írhatnánk le. Ugyanúgy időjárásálló, mint a pulié, ellenben nem igényel annyi ápolást, csak olykor kell a csomóktól megszabadítani. A kicsi, energikus és hallatlanul intelligens kutya kiváló társ, szinte minden megvan benne, amit egy kutyától elvárunk. Miért ajánljuk hát és főként: kinek?

A pumi külleme és gondozása

A pumi középtestű kutya, általában harmincnyolc és negyvenhét centi közti marmagassággal. Szőrzete kettős rétegű, felül egy erős, hullámos, akár göndör, úgynevezett bojtos fedőszőrrel, alul pedig egy puha aljszőrrel. A kettősségnek köszönhetően a kutya jól tűri az időjárási viszontagságokat, és ápolása sem igényel túl nagy erőfeszítést. Olykor érdemes a csomóktól megszabadítani, illetve a füléből kitépni a szőrt, nehogy benőve gyulladást okozzon. Rövid szőrű kutya, általában a fekete és a szürke különböző árnyalataiban láthatjuk, de létezik fakó és fehér pumi is.

A terrier géneket leghatározottabban a fejforma mutatja. Arcorri része megnyúlt, füle felálló, felső egyharmada klasszikus terrieresen előre bicsaklik. Nyaktartása közepesnél magasabb, állandóan figyel. Arányos megjelenése mellett rendkívül szikár fajta, a pumi csontozata szilárd, izomzata fejlett és szívós. Farkát magasan tartja, határozottan indul felfelé, majd kereszttájékra kunkorodik, mint egy élére állított karika.

A pumi jelleme

Rendkívül intelligens és tanulékony. Ahogy a terelőkutyákra általában jellemző, értelemben a pumi sem marad el. Nem csak okos, de rafinált és rátermett is. Nagyon jól és könnyen tanítható, igaz, észben kell tartani, hogy a pozitív megerősítésre reagál jól, a büntetés nem célravezető eszköz. Leginkább szükségtelen is, mert a pumi várja a megoldandó feladatokat és egyenesen élvezi őket, nincs is hát okunk külön kényszerítenünk a munkára. Ezek a tulajdonságai kiválóan alkalmasak rá, hogy foglalkozzunk vele és tanítgassuk. Hátrányt jelentenek viszont, ha nem szánunk elég időt a kutyára, mert a pumi nem egy elveszett lélek. Feltalálja magát, ha elhanyagoljuk és az elképzelései nem feltétlenül fognak a tetszésünkkel találkozni. Ez az önállóság pedig egy igen nagy mozgásigénnyel párosul. Emlegetik olykor gumi pumi néven, ez az elevenség ismerős lehet más terrierfajták kapcsán. Élénk energiabomba, és ez párosítva az intelligenciájával kiválóan alkalmassá teszi számtalan kutyás sport űzésére. Nem véletlen, hogy jól teljesítenek nemzetközi agility versenyeken, de testhezálló sport nekik a frisbee, illetve a flyball is.

A pumi szociális igényei

Az említett mozgásigény, illetve a szellemi „tornák” iránt támasztott igényeit nagyon fontos kielégítenünk. Egy jól átmozgatott és intelligenciáját rendre tornáztató pumi sokkal könnyebben kezelhető, és magunknak is rengeteg bosszúságot spórolunk meg, ha ezekre odafigyelünk – nem mellesleg saját egészségünknek is jót teszünk vele, ha a kutyánk kedvéért minél gyakrabban kimozdulunk. Amellett, hogy elszórakoztatja magát a mi közbenjárásunk nélkül is, ki tudja, mivel, ha tétlenségre van kárhoztatva, rengeteg felgyülemlett energiáját hajlamos vokalizálni is. Márpedig egy túl izgatott pumi az elröppenő kósza leget is megugatja. Emellett igen kötődik a gazdájához, illetve társasági igénye elég magas. Szeret közel lenni, egy légtérben, így egyedül tartani a kertben kifejezetten nem neki való. Ha kiegyensúlyozott kerti kutyát akarunk csinálni belőle, legjobb, ha sátrat verünk a kutyaól mellett. Anno tavasztól késő őszig élt kettesben a juhásszal. Se neki, se az embernek nem volt ki máshoz szólnia, így a kutya erős köteléket alakít ki a gazdájával, és ebbe nem fér bele, hogy hosszasan elválasztva, magányosan legyen. Kifejezetten igényli a figyelmet, ki is követeli magának, de annál jobban alkalmas a gyerekek lekötésére. Játékos, bohókás természete idős korára is megmarad, és egészen hosszú életű fajta, nem ritka a tizenöt éves állat sem.

Bátor, tettre kész jelleme kiválóan alkalmassá tette terelőkutyának akár nagyobb állatok, csordák önálló kezelésére is, de rágcsálók irtásában szintúgy jeleskedik. Jó szimatú kutya. Házőrzésre is alkalmas jelzőkutyaként. Taktikája mindig mindenről jelenteni, afféle preventív jelleggel tájékoztat a szokottól eltérő zajokról, történésekről. Mégpedig hangosan. Éppen ezért, ha ne adj Isten lakásban tartjuk, a mozgásigényére mindenképp ügyelnünk kell. Végtelen étvágyát szintén legjobban csak a folytonos mozgással tudjuk kordában tartani.