A kondenzációs gázkazán logikája

Alapvetően egy hagyományos kazán úgy termel hőt, hogy valamit eléget. Ennél egyszerűbb aligha lehetne a dolog. Kering benne a fűtési folyadék, ez szépen felmelegszik, aztán melegen továbbkering az otthon adott pontjaira, ahol átjárja a radiátorokat, vagy kígyózik a fal-, és padlófűtésben. Ezalatt lehűl. Lehűlve – nem elhűlve – visszatér a kazánba, ahol újfent elkezd felmelegedni. És ez a fűtésrendszer nagy körforgása.

Ennek a jól kifundált rendszernek van egy másik szükséges eleme. Ugyanis az égésterméknek – akármit is használtunk fűtőanyagként – valahol távoznia kell, ez rendeltetésszerűen a kéménycsövön keresztül a kémény. És itt jön a probléma. Az égésfüst ugyanis egy hagyományos kazánnál akár kilencven Celsius fokos is maradhat, mikor elhagyja a kéményt. Magyarán szólva, fűtjük az eget.

A kondenzációs gázkazán kivitelezése pont ezt használja ki. A kondenzációs kazánok esetében ugyanis a visszatérő, immár lehűlt levegő egy összetett, igen jól tagolt belső hőcserélőben kering még egy ideig. Ez azt eredményezi, hogy a távozandó égéshőt lehűti, miközben maga is felmelegszik. Ennek két pozitívuma is van. Az egyik természetesen, hogy a lehűlt fűtővizet további energia befektetés nélkül tudjuk ismét melegíteni. A másik pedig az, hogy így a kondenzációs gázkazán kéményén távozó égéshő már csak olyan negyven-ötven fokos.

A kondenzációs gázkazán karbantartása

Ez persze cseppet sem jelenti azt, hogy a kondenzációs gázkazán ne termelne párakicsapódást. Természetesen ez itt is létrejön. Ám a fokozatosan kiegyenlített hőmérsékletnek hála ez egyrészt nem olyan intenzív mértékű, mint a hagyományos készülékek esetében és nagyrészt a hőcserélőre korlátozódik. Másfelől a kicsapódó savas folyadéknak kiépített elevezetés ad lehetőséget a távozásra anélkül, hogy rongálná a rendszert. Ennek köszönhetően a kéményfal sokkal tovább bírja a gyűrődést, hiszen itt kisebb mértékű a kicsapódás.

Ahogy a hagyományos, úgy a kondenzációs kazán esetében is kiemelten fontos a kémény, illetve a füstelvezető rendszer éves ellenőrzése. Már a kiépítés szakaszában lényeges a füstöt elvezető rendszer megfelelő kialakítása, melyet igen sok szabályzat köt. A kondenzációs gázkazán esetében a legfontosabb talán a keringetési rendszer megfelelő beállítása és szabályozása.

A kondenzációs gázkazán kellő kihasználása

Sokan gondolják, hogy amikor lecserélik a hagyományost kondenzációs gázkazán készülékre, azon nyomban érződni is fog a váltás a következő havi gázszámlán. Sajnos ez nem ennyire egyszerű, még akkor sem, ha tényleg tapasztalunk költségcsökkenést.

Egyfelől nem mindegy, mennyire elavult eszközt cserélünk. Könnyen elképzelhető, hogy ha csak egy modernebb, de hagyományos kialakítású készüléket üzemelnénk be a régebbi helyett, ugyanúgy költségcsökkenéssel számolhatnánk. Másfelől – és ez a nagyobb falat – nem mindegy, hogyan van a beszabályozva az a rendszer. Megfelelő szabályozással a kondenzációs kazán – akár 30% megtakarítás.

A kondenzációs gázkazán akkor tud jelentős mértékben lefaragni a költségekből, azaz minél nagyobb mértékben kihasználni a lecsapódásból felszabaduló hőenergiát, ha alacsony teljesítményen működik és a fűtővíz jelentősen lehűl, mire visszaér. Kondenzációs gázkazán készülékeket éppen ezért előszeretettel párosítanak olyan fűtésrendszerekkel, ahol a fűtőcsövek nagy felületen adják le a hőt. Ilyen egy padló, vagy falfűtés például.

Ha szimplán nagy teljesítményen tartjuk, akkor a kondenzációs gázkazán is úgy fog viselkedni, mint egy hagyományos. Mivel olyan magas hőmérsékletű a fűtővíz kimeneti ága, hogy a bemeneti is még bőven hatvan-hetven fok körüli, a kellő hőmérsékletkülönbség okán nem jön létre olyan mértékű kicsapódás a hőcserélőben sem. Akkor pedig nincs mit kihasználnia a rafinált felépítésnek.

Honnan tudjuk a kondenzációs gázkazán megfelelően működik-e?

Egy könnyű ellenőrzési pont van: a kondenzvíz ellenőrzése. Ha a kivezetés száraz, alig csöpög, akkor nincs elég kondenz jelenség. Ha jobban beleássuk magunkat, összemérhetjük a kimenetei és bemeneti fűtővíz ág hőmérsékletkülönbségét. Ezt általában az érzékelők kijelzőin a hőcserélőbelső hőmérsékletével együtt nyomon követhetjük.

Az is gyanakvásra adhat okot, ha a kazán rendszeresen ki be kapcsol. Ez nem jó jel, az égőindítás több energiába kerül, mint a folyamatos működés és így vélhetően pénzt dobunk ki az ablakon. Az első beüzemeléskor nagyon fontos a kazán, a szivattyúk és az érzékelők összehangolása, amire nem árt, ha szakembert alkalmazunk. A kondenzációs gázkazán leginkább külső hőmérséklet érzékelőkkel szabályozva tud folytonos és megfelelő hőmérsékletszabályozással ellátni az otthonunkat.